Baszki, baszki baszki! Bassza meg! Nem, basszam meg! Elég lett volna, ha a mondat első felét mondom, de nem. Természetesen nem tudtam befogni a pofámat. És most a szerencsétlen maknae itt van előttem lefagyva. De hát mit is várok. Én is így reagáltam volna, ha közlik velem, hogy legszívesebb megdugnának. Már vagy 10 perce ülünk egymással szemben teljes csendben. Talán nekem kéne megtörni, ha már én okoztam.
- Jungkook én-
- Most te fogod az ő kezét? - hallottam vihorászó hangját Jiminnek ahogy közeledett felénk V-vel. A velem szemben ülő végre megmozdult. Lehajtotta a fejét egy nagy levegőt vett majd felállt és azzal a lendülettel rántotta ki a kezét a markomból.
- Miért megy el? - nézett rám értetlenül Taehyung.
- Haragszik rátok. - füllentettem egy "picit".
- Bocsánat, Jungkook!
- Bocsi. - kiáltottak utána, de rájuk se hederítve ment el.
- Ennek most komolyan mi a baja? - válasznak csak megrántottam a vállam és sietősen távoztam. Amint látótávolság kívülre kerültem, nem bírtam tovább tartani a fapofát amit előttük vágtam. Arcomra kiült az aggodalom minden jele és a felém közeledő Namjoon észre is vette.
- Mi a baj hyung? Szellemet láttál? - aggodalmas tekintetével találtam szembe magam. Köpni nyelni nem tudtam, ahogy belegondoltam a nem rég kimondott szavaim következményeire. Hogyan fogok tudni ránézni? Biztos feszült lesz köztünk a hangulat amit a többiek is észre fognak venni. És ha rájönnek akkor nekem végképp annyi. Mi lesz, ha elmondja valakinek? Csak nem tenné. Van benne annyi, hogy titokban tartja.
- Suga? A francba is megijesztesz.
- Bocsi én... én csak elgondolkoztam. Nincs semmi baj.
- Igen, persze. De, ha beszélni akarsz róla csak szólj. - ütögette meg a vállam majd tovább ment. Beszélni is fogok csak nem vele.
Sietősen lépkedtem míg el nem értem a kettest mutató ajtóhoz. Bekopogtam.
- Gyere!
- Beszélnünk kell.
Sóhajtva nézett fel rám. Sejtette, hogy miről akarok így a szoba másik ágyán helyet foglaló személyre pillantott. Szemei csukva voltak fülében pedig fülhallgatóból szólt a zene.
- V. - szólt neki J-hope -V! - emelte meg a hangját - nem hall minket. - nézett ismételten rám. Lábait felhúzta ezzel jelezve, hogy leülhetek elé. Amit meg is tettem.
- Nos... tegyük fel, hogy elmondtam annak a személynek, hogy vonzódom hozzá.
- Ez jó. - vigyorgott rám mint valami idióta.
- És azt is - a mosoly eltűnt az arcáról, fejét pedig rázni - hogy, ha ott lennék vele akkor elmondhatatlan mit csinálnék vele. - kissé átalakítva mondtam el az igazságot. Végül is mennyire hülyén jöttem volna ki, ha úgy mondom, hogy itt mondtam el neki. Hoseok nem hülye egyből leesett volna neki. - És ő mit reagált?
- Lefagyott majd pár perc múlva letette a hívást. - ez se mondanám hazugságnak. Csak itt éppenséggel sietősen távozott.
Nagy sóhajjal nézett el, gondolkozva azon, hogy mit mondjon.
- Talán az lenne a legjobb, ha személyesen beszélnétek meg.
- Mégis miről? - értetlenül néztem rá.
- Hát arról, hogy hogyan is jött ez az érzés neked, meg egyáltalán mit is jelent ez az érzés. Aztán kitudja. Lehet kíváncsiságból bele megy egy egy éjszakás kalandba. Vagy, ha nem akkor is lerendezitek és nem lesz annyira kínos az amikor egymás társaságában vagytok. Idővel minden olyan lesz mint régen.
- Jungkook én-
- Most te fogod az ő kezét? - hallottam vihorászó hangját Jiminnek ahogy közeledett felénk V-vel. A velem szemben ülő végre megmozdult. Lehajtotta a fejét egy nagy levegőt vett majd felállt és azzal a lendülettel rántotta ki a kezét a markomból.
- Miért megy el? - nézett rám értetlenül Taehyung.
- Haragszik rátok. - füllentettem egy "picit".
- Bocsánat, Jungkook!
- Bocsi. - kiáltottak utána, de rájuk se hederítve ment el.
- Ennek most komolyan mi a baja? - válasznak csak megrántottam a vállam és sietősen távoztam. Amint látótávolság kívülre kerültem, nem bírtam tovább tartani a fapofát amit előttük vágtam. Arcomra kiült az aggodalom minden jele és a felém közeledő Namjoon észre is vette.
- Mi a baj hyung? Szellemet láttál? - aggodalmas tekintetével találtam szembe magam. Köpni nyelni nem tudtam, ahogy belegondoltam a nem rég kimondott szavaim következményeire. Hogyan fogok tudni ránézni? Biztos feszült lesz köztünk a hangulat amit a többiek is észre fognak venni. És ha rájönnek akkor nekem végképp annyi. Mi lesz, ha elmondja valakinek? Csak nem tenné. Van benne annyi, hogy titokban tartja.
- Suga? A francba is megijesztesz.
- Bocsi én... én csak elgondolkoztam. Nincs semmi baj.
- Igen, persze. De, ha beszélni akarsz róla csak szólj. - ütögette meg a vállam majd tovább ment. Beszélni is fogok csak nem vele.
Sietősen lépkedtem míg el nem értem a kettest mutató ajtóhoz. Bekopogtam.
- Gyere!
- Beszélnünk kell.
Sóhajtva nézett fel rám. Sejtette, hogy miről akarok így a szoba másik ágyán helyet foglaló személyre pillantott. Szemei csukva voltak fülében pedig fülhallgatóból szólt a zene.
- V. - szólt neki J-hope -V! - emelte meg a hangját - nem hall minket. - nézett ismételten rám. Lábait felhúzta ezzel jelezve, hogy leülhetek elé. Amit meg is tettem.
- Nos... tegyük fel, hogy elmondtam annak a személynek, hogy vonzódom hozzá.
- Ez jó. - vigyorgott rám mint valami idióta.
- És azt is - a mosoly eltűnt az arcáról, fejét pedig rázni - hogy, ha ott lennék vele akkor elmondhatatlan mit csinálnék vele. - kissé átalakítva mondtam el az igazságot. Végül is mennyire hülyén jöttem volna ki, ha úgy mondom, hogy itt mondtam el neki. Hoseok nem hülye egyből leesett volna neki. - És ő mit reagált?
- Lefagyott majd pár perc múlva letette a hívást. - ez se mondanám hazugságnak. Csak itt éppenséggel sietősen távozott.
Nagy sóhajjal nézett el, gondolkozva azon, hogy mit mondjon.
- Talán az lenne a legjobb, ha személyesen beszélnétek meg.
- Mégis miről? - értetlenül néztem rá.
- Hát arról, hogy hogyan is jött ez az érzés neked, meg egyáltalán mit is jelent ez az érzés. Aztán kitudja. Lehet kíváncsiságból bele megy egy egy éjszakás kalandba. Vagy, ha nem akkor is lerendezitek és nem lesz annyira kínos az amikor egymás társaságában vagytok. Idővel minden olyan lesz mint régen.
- Szóval szerinted rátudom venni egy estére arra, hogy... tudod?
- Látom ki vetted a lényeget hyung. - nevetett fel kínosan majd egy nagyot ugrott ahogy belökték az ajtót.
- V, J-hope! - jött be nagy hanggal Jimin - csináljunk Random Dance Game-t! - nevetve nézett körbe - Ohh Suga hyung.
Az eddig mögötte nevetgélő maknae a nevem hallatára egy pillanatra lefagyott majd lehajtotta a fejét és a lábával kezdett játszani. Hihetetlen aranyos látványt nyújtott ami miatt még inkább magam alatt akartam tudni.
- Mit csinálsz te itt?
- Hopival beszéltem.
Hümmögést kaptam válaszul - Akkor játszunk? - mosolygott el.
- Nem akarlak elszomorítani, de Taehyung alszik. - mutattam a másik ágyon lévő személyre akinek egyenletes szuszogását hallgattuk. Már sétált is felé amikor Hope megállította.
- Én nem ébreszteném fel az alvó oroszlánt vagyis az alvó V-t. - egyetértően bólogattunk majd Jimin hisztisen ült le a földre.
- De pont meglettünk volna négyen és akkor két csapat lett volna.
- Miért Jin és Nam? - néztem le rá.
- Elmentek sétálni. - legyintett rá. Kis idő elteltével csillogó szemekkel nézett rám.
- Felejtsd el. - felálltam, hogy és elindultam a kijárat felé, de a fiatalabbik elém ugrott.
- Kérlek hyung. Ez lenne az évi jó cselekedeted felém. - kiskutya szemekkel nézett rám. Ő volt az egyetlen akire nem kellett felnéznem, hogy lássam a szemeit. Utálom, hogy kicsi vagyok. De könyörgésének engedve nagyot sóhajtva léptem vissza az ágyhoz. - Köszönöm! - lépett Jungkook felé majd hátra pillantva mondta - Gyertek megmutatom hol játszunk.
Követtük abba a terembe ahova tengert csináltunk. Egy kamera és egy hangfal már ott volt. Megbeszéltük, hogy vegyesen lesznek csaj és fiúbandák zenéi is. A feladat egyszerű. Megszólal a zene és el kell kezdeni táncolni a koreográfiáját. Valakinek a csapatból kell táncolnia aki ismeri viszont ha mindketten táncolnak rá akkor dupla pont jár. Viszont a csapatválasztásnál megálltunk.
- Ez így nem fer. Hogy ti ketten vagytok egy csapatban. -mutattam Hoseokra és Jiminre - ti ketten tudtok a legjobban táncolni.
- Viszont Kookie több zenét ismer és többnek tudja a táncát. És amúgy se lesz büntetés. - belegyezve bólintottam. Viszont a maknae meg se szólalt. Folyamatosan a padlót bámulta vagy elnézett. Én próbáltam takarni a zavaromat, de ő egyáltalán nem.
- Látom ki vetted a lényeget hyung. - nevetett fel kínosan majd egy nagyot ugrott ahogy belökték az ajtót.
- V, J-hope! - jött be nagy hanggal Jimin - csináljunk Random Dance Game-t! - nevetve nézett körbe - Ohh Suga hyung.
Az eddig mögötte nevetgélő maknae a nevem hallatára egy pillanatra lefagyott majd lehajtotta a fejét és a lábával kezdett játszani. Hihetetlen aranyos látványt nyújtott ami miatt még inkább magam alatt akartam tudni.
- Mit csinálsz te itt?
- Hopival beszéltem.
Hümmögést kaptam válaszul - Akkor játszunk? - mosolygott el.
- Nem akarlak elszomorítani, de Taehyung alszik. - mutattam a másik ágyon lévő személyre akinek egyenletes szuszogását hallgattuk. Már sétált is felé amikor Hope megállította.
- Én nem ébreszteném fel az alvó oroszlánt vagyis az alvó V-t. - egyetértően bólogattunk majd Jimin hisztisen ült le a földre.
- De pont meglettünk volna négyen és akkor két csapat lett volna.
- Miért Jin és Nam? - néztem le rá.
- Elmentek sétálni. - legyintett rá. Kis idő elteltével csillogó szemekkel nézett rám.
- Felejtsd el. - felálltam, hogy és elindultam a kijárat felé, de a fiatalabbik elém ugrott.
- Kérlek hyung. Ez lenne az évi jó cselekedeted felém. - kiskutya szemekkel nézett rám. Ő volt az egyetlen akire nem kellett felnéznem, hogy lássam a szemeit. Utálom, hogy kicsi vagyok. De könyörgésének engedve nagyot sóhajtva léptem vissza az ágyhoz. - Köszönöm! - lépett Jungkook felé majd hátra pillantva mondta - Gyertek megmutatom hol játszunk.
Követtük abba a terembe ahova tengert csináltunk. Egy kamera és egy hangfal már ott volt. Megbeszéltük, hogy vegyesen lesznek csaj és fiúbandák zenéi is. A feladat egyszerű. Megszólal a zene és el kell kezdeni táncolni a koreográfiáját. Valakinek a csapatból kell táncolnia aki ismeri viszont ha mindketten táncolnak rá akkor dupla pont jár. Viszont a csapatválasztásnál megálltunk.
- Ez így nem fer. Hogy ti ketten vagytok egy csapatban. -mutattam Hoseokra és Jiminre - ti ketten tudtok a legjobban táncolni.
- Viszont Kookie több zenét ismer és többnek tudja a táncát. És amúgy se lesz büntetés. - belegyezve bólintottam. Viszont a maknae meg se szólalt. Folyamatosan a padlót bámulta vagy elnézett. Én próbáltam takarni a zavaromat, de ő egyáltalán nem.
Elsőnek ők kezdték és persze, hogy BigBang Bang Bang Bang-et kapták. Mind ketten elkezdtek táncolni.
- Véletlen mi? - néztem rájuk amire ők csak vállat vontak.
Mi az Aoa Miniskirt számát kaptuk. Természetesen nem tudtam a táncát, de... Jungkook igen. És el kell ismernem, hogy AZT A KURVA! Úgy mozgatta a csípőjét, ahogy előtte még senkitől sem láttam. Elég sok lány megirigyelné az biztos. A seggéről le se tudtam venni a a tekintetem. Viszont a szám végére felemeltem a fejem, hogyha elindul vissza, akkor egy percig, se gondolja azt, hogy megbámultam. Mellém érve egy csalódott sóhajt hagyott el a szája.
- Mi az? - kaptam oda a fejem, de ő csak a padlót bámulta ismét és még véletlenül se akart válaszolni nekem.
Már a harmadik kör ment le amikor szintén sóhajtva lépett mellém. Kezdett felmenni bennem a pumpa. Direkt csinálja ezt. A végén még megtalálom csapni.
- Suga hyung - gondolat menetemet megzavarva fordult felém és lépett közelebb, és olyan halkan suttogta, hogy az éppen mellettünk álló páros, ne hallja - meg kéne beszélnünk a-azt amit kint mondtál. - egy pillanatra sem nézett a szemembe.
- Én megakartam, csak te-
- Időre volt szükségem. Ugyan akkor ott voltak Jiminék. - emelte meg a fejét, de még mindig nem nézett a szemembe. És ez valamiért nagyon bosszantott.
- Akkor beszéljünk róla. - a lehető legnyugodtabb hangsúlyomat vettem elő.
- I-itt? - szemei a kétszeresére nyíltak és egy pillanatra belenézett az enyéimbe. De persze, hogy rögtön félre nézett. Idegességében tarkóját kezdte vakargatni.
- Miért mit mondanál nekik miért megyünk el? Kettesben beszélgetni? Kicsit se lenne félreérthető.
- Jogosan lenne az. - kínosan mosolygott maga előtt - Akkor várjuk meg míg vége a játéknak. Csak nem lesz olyan hosszú.
Ó pici tudatlan Jungkook. Cseszd meg! Még, hogy nem lesz hosszú? Összesen 20 kör volt. Kifulladva ültünk a kemény padlón. És meglepő módon mi nyertünk. A maknae az összeset ismerte még néhányat én is. Mikor valamennyire kifújtuk magunkat találkozott a tekintetünk. Egyetértően bólintottunk majd kiindultunk, de J-hope-ék követtek minket. Viszont mi a kijárat felé vettük az irányt.
- Kookie nem jössz vissza a szobába?
- Nem még van egy kis dolgunk.
- És mit csináltok?
- Beszélgetünk.
- Kettesben? - erre már idegesen fordultam hátra és Hoseok ügyesen levette mit akarok ezzel mondani.
- Gyere ChimChim, nézzük meg, hogy V felébredt-e. - kézen fogva húzta el.
- Idegesítő - pusmogtam az orrom alatt.
- Inkább aranyos.
- Nézőpont kérdése.
Innentől csak csendben sétáltunk a partig, oda ahol nem rég még hülyéskedtünk. Szokták mondani, hogy ez nem kínos csönd volt, meg hasonlók. Na ez pont nem az volt. Feszültebb a levegő nem is lehetett volna nagyobb. Egy padon ültünk le, de továbbra is csendben. Szerencsémre nem nekem kellett megtörnöm.
- Mégis, hogy jött ez az egész hyung? - maga elé meredt míg én csak vállat rántottam.
- Nem tudom. Egyszerűen csak jött.
- És mégis mikor? - még mindig a térdein könyökölt előre görnyedve. Mi lenne, ha végre a szemembe néznél?
- Amikor visszakísértelek a szobádba és nem engedtél akkor jött ez az érzés. És azóta nem megy ki a fejemből.
- És ez az érzés... mit takar? - most már felnézett a szemeimbe, de a szájára sunyi vigyor húzódott.
- Ezt a múltkor már kifejtettem. - el fordultam tőle, de ő csak felnevetett és folytatta.
- Én ilyenre nem emlékszek.
- Mielőtt lefagytál.
- Nem emlékszek. Mit is mondtál?
- Kicsi szemtelen vagy.
- Hát seggbe akarsz rakni. Csodálkozol?
- Ez még nem ok, hogy pimasz legyél. - kezemet felemeltem és picit tarkón ütöttem, hogy tudja ki is vagyok.
- Bocsánat. Szóval akkor, ha jól értem meg akarsz dugni?
- Jungkook!
- Jó, de hát, hogy máshogy mondjam? - nézett rám kérdően.
- Inkább azt mond meg, hogy mi a véleményed erről! - néztem most már a szemeibe. Arcára meglepődöttség ült ki.
- A a véleményem? - ismét maga elé meredt majd elmosolyodott - Igazából tetszik. Mármint nem az, hogy csak szexre kellek hanem az, hogy valaki vonzódik hozzám aki nem fan és... nem lány... mert tudod hyung én... aish még senkinek nem mondtam el, de... meleg vagyok.
- Mi az? - kaptam oda a fejem, de ő csak a padlót bámulta ismét és még véletlenül se akart válaszolni nekem.
Már a harmadik kör ment le amikor szintén sóhajtva lépett mellém. Kezdett felmenni bennem a pumpa. Direkt csinálja ezt. A végén még megtalálom csapni.
- Suga hyung - gondolat menetemet megzavarva fordult felém és lépett közelebb, és olyan halkan suttogta, hogy az éppen mellettünk álló páros, ne hallja - meg kéne beszélnünk a-azt amit kint mondtál. - egy pillanatra sem nézett a szemembe.
- Én megakartam, csak te-
- Időre volt szükségem. Ugyan akkor ott voltak Jiminék. - emelte meg a fejét, de még mindig nem nézett a szemembe. És ez valamiért nagyon bosszantott.
- Akkor beszéljünk róla. - a lehető legnyugodtabb hangsúlyomat vettem elő.
- I-itt? - szemei a kétszeresére nyíltak és egy pillanatra belenézett az enyéimbe. De persze, hogy rögtön félre nézett. Idegességében tarkóját kezdte vakargatni.
- Miért mit mondanál nekik miért megyünk el? Kettesben beszélgetni? Kicsit se lenne félreérthető.
- Jogosan lenne az. - kínosan mosolygott maga előtt - Akkor várjuk meg míg vége a játéknak. Csak nem lesz olyan hosszú.
Ó pici tudatlan Jungkook. Cseszd meg! Még, hogy nem lesz hosszú? Összesen 20 kör volt. Kifulladva ültünk a kemény padlón. És meglepő módon mi nyertünk. A maknae az összeset ismerte még néhányat én is. Mikor valamennyire kifújtuk magunkat találkozott a tekintetünk. Egyetértően bólintottunk majd kiindultunk, de J-hope-ék követtek minket. Viszont mi a kijárat felé vettük az irányt.
- Kookie nem jössz vissza a szobába?
- Nem még van egy kis dolgunk.
- És mit csináltok?
- Beszélgetünk.
- Kettesben? - erre már idegesen fordultam hátra és Hoseok ügyesen levette mit akarok ezzel mondani.
- Gyere ChimChim, nézzük meg, hogy V felébredt-e. - kézen fogva húzta el.
- Idegesítő - pusmogtam az orrom alatt.
- Inkább aranyos.
- Nézőpont kérdése.
Innentől csak csendben sétáltunk a partig, oda ahol nem rég még hülyéskedtünk. Szokták mondani, hogy ez nem kínos csönd volt, meg hasonlók. Na ez pont nem az volt. Feszültebb a levegő nem is lehetett volna nagyobb. Egy padon ültünk le, de továbbra is csendben. Szerencsémre nem nekem kellett megtörnöm.
- Mégis, hogy jött ez az egész hyung? - maga elé meredt míg én csak vállat rántottam.
- Nem tudom. Egyszerűen csak jött.
- És mégis mikor? - még mindig a térdein könyökölt előre görnyedve. Mi lenne, ha végre a szemembe néznél?
- Amikor visszakísértelek a szobádba és nem engedtél akkor jött ez az érzés. És azóta nem megy ki a fejemből.
- És ez az érzés... mit takar? - most már felnézett a szemeimbe, de a szájára sunyi vigyor húzódott.
- Ezt a múltkor már kifejtettem. - el fordultam tőle, de ő csak felnevetett és folytatta.
- Én ilyenre nem emlékszek.
- Mielőtt lefagytál.
- Nem emlékszek. Mit is mondtál?
- Kicsi szemtelen vagy.
- Hát seggbe akarsz rakni. Csodálkozol?
- Ez még nem ok, hogy pimasz legyél. - kezemet felemeltem és picit tarkón ütöttem, hogy tudja ki is vagyok.
- Bocsánat. Szóval akkor, ha jól értem meg akarsz dugni?
- Jungkook!
- Jó, de hát, hogy máshogy mondjam? - nézett rám kérdően.
- Inkább azt mond meg, hogy mi a véleményed erről! - néztem most már a szemeibe. Arcára meglepődöttség ült ki.
- A a véleményem? - ismét maga elé meredt majd elmosolyodott - Igazából tetszik. Mármint nem az, hogy csak szexre kellek hanem az, hogy valaki vonzódik hozzám aki nem fan és... nem lány... mert tudod hyung én... aish még senkinek nem mondtam el, de... meleg vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése